Formák

A bonbon formák választásánál viszonylag tág határok között gondolkodhatunk.

A csokoládét kb 35-40 C fokon öntik, mivel ezen a hőmérsékleten már olvadt. Magasabbra nem is érdemes melegíteni, mert félő hogy megég, árt az ízének.
A legfontosabb, hogy a formából ki lehessen venni a kész bonbont, csokoládét, azaz ne tapadjon.

A szilikonból készült formák erre mindig alkalmasak. Ezek az élelmiszeriparban elterjedtek és a kimondott élelmiszeripari minősítés is csak akkor fontos, ha sütésre is használjuk.
Mivel rugalmasak, igy változatos formákat is használhatunk. Sőt léteznek kettő vagy többrészes formák is, ha nagyon bonyolult figurákat akarunk önteni.

Elterjedt a polikarbonátból készített bonbon forma is. Mivel azonban ez az anyag kemény, merev, így ezzel csak viszonylag egyszerű alakzatokat készíthetünk.

A fondant formák egyre elterjedtebbek és már nem is kell magyarázni, hogy mire használják.

Mégis azoknak, akik most hallják először a kifejezést: Fondant formákkal olyan díszítőelemeket alkothatunk élelmiszer alapanyagból, amiket aztán később a süti, torta stb. mutatósabbá tételére használhatunk.

A fondant formákba önthetünk is, ha az alapanyag elég folyékony.
Többnyire azonban marcipánt, cukortésztát használunk erre a célra, így ezeket inkább belenyomkodjuk az erre legalkalmasabb szilikonból készült formába.

Maga a fondant tehát sokféle lehet. Általában fondant masszának nevezzük, de beszélhetünk mézes fondantról ill. fondant bevonóról is, attól függően, hogy milyen anyagot használunk.

Formájukat tekintve is sokfélék lehetnek: a legváltozatosabb kis cuki figurákat is formázhatnak vagy éppen ismétlődő motívumokra valók, tortaszegélyezők, gyöngyformázók stb.

A műgyanta ékszer öntőformák többnyire szilikonból készülnek.

Ilyen formákat használunk, amikor ékszereinket műgyantából, epoxigyantából, Art Clay-ből öntjük. Ugyanis a szilikonhoz ezek az anyagok egyáltalán nem tapadnak.

Ugyanakkor műgyanta öntőforma a klasszikus fémből készült ékszerek öntésénél is fontos szerepet játszik. Ilyenkor a fémöntéshez először egy viaszmintát kell készíteni, amit szintén szilikonformába történő öntéssel valósítunk meg.

Az alacsony olvadáspontú fémek speciális szilikonba önthetők, amik ezt a hőmérsékletet elviselik (kb. 250-300 °C).

Előfordul, hogy a formát más anyagból pl. poliuretánból gyártják. Ez a betonékszer formákhoz talán még ideálisabb.

A műgyanta ékszer öntőformának tartósnak és nagyon jó reprodukciós képességűnek kell lennie. Azaz, az eredeti mesterpéldányt mikron mm-es pontossággal kell tudnia visszadni.

Ezen kívűl az ékszerek általában finoman cizelláltak, ezért az ékszer formát úgy kell kialakítani, hogy a kész darabot a formából könnyen el tudjuk távolítani.

A lap alján olvassa el, hogyan használjuk a műgyanta öntőformákat!

Ebben a kategóriában olyan öntőformákat találhat, amivel a mindennapokban használatos tárgyakat készíthet kedve szerinti anyagokból, amiket aztán a legkülönfélébb technikákkal díszíthet ízlése szerint

A szilikon öntőforma a műgyantaöntés legelterjedtebb szerszáma.
Az epoxigyanta, a poliuretán, a poliészter, az akrilgyanta, a vinilészter, a PUR hab kiválóan önthető bele.

Hovatovább, formaleválasztó használatával még maga a szilikon is.
Egyébként szilikonba gyakorlatilag minden önthető, mert semmi sem tapad hozzá.

A szilikon öntőformák elkészítésénél, tekintettel kell lenni arra, hogy a forma:

• ne tartalmazzon zárványokat
• megfelelő nyúlással és szakítószilárdsággal rendelkezzen, hogy az öntvény kiemelésekor az öntőforma ne menjen tönkre
• egy, kettő vagy többrészes legyen, az öntendő darab geometriájának megfelelően.
• áttetsző legyen-e, hogy az öntéskor lássuk a térkitöltést, ezzel biztosítva az öntvény minőségét
• az öntőgyantának mekkora a zsugorodása
• könnyen tisztítható legyen

A beton ékszer formákat a hagyományostól több dolog is megkülönbözteti:

• Általában nagyobbak, robusztusabbak
• Az öntőforma mélyebb, amivel vastagabb medált önthetünk. Csak így biztosítható, hogy a beton megfelelő szilárdságú legyen.
• A kiöntött darabot sok esetben egy bőr zsinórral függesztjük, ezért pl. a medálon ennek megfelelő nagyobb lyukat biztosítunk. 

A betonból készült ékszerek egyre elterjedtebbek. Egyszerűségük és az anyaguk szokatlansága teszi érdekessé.

A beton ékszer forma anyaga viszonylag széles határok között mozoghat, mivel a beton, ékszerbeton általában semmilyen műanyaghoz nem tapad.

Mi többnyire szilikonból készült formákat kínálunk, de előfordulhat poliuretánból gyártott is.

A gyertyaöntő formák anyagukat tekintve talán a legváltozatosabbak. 

Szinte mindenbe öntenek már gyertyaviaszt, ezzel téve egyedivé az egyik legrégebbi ember által használt világító eszközt.

Régen a gyertyáknak csak funkcionális szerepe volt, a világítás. Ahogy haladunk az időben, egyre inkább lesz a gyertya egyfajta dísz, ajándék vagy egy-egy ünnepet varázslatosabbá tévő, hangulatkeltő eszköz.

Így jutunk el addig, hogy manapság a gyertya kinézete sokkal fontosabb, mint az hogy hogyan világít.

Az egyedi gyertyák egyre keresettebbé váltak, és vannak akik maguk is szívesen vállalkoznak az otthoni gyertyaöntésre vagy akár a gyertyaöntő forma házilag történő elkészítésére.

Az öntőformák lehetnek egyszer használatosak, pl. amikor üvegpohárba öntik a viaszt.

De ha többször szeretnénk ugyanazt a formát kiönteni, akkor arra legjobb választás lehet egy szilikon gyertyaöntő forma.

Szilikon sablonok alatt lapos, kis mintamélységű szilikon lapokat értünk.

Felhasználási területük sokféle lehet.

• leginkább csipke, cukorcsipke készítésénél használhatjunk
• gyurmát, süthető gyurmát mintázhatunk vele
• gyantával kiöntve díszítésekhez, dekorációhoz használahtjuk

Fontos szempontok a szilikon sablon kiválasztásánál. 

• Ha 80 °C felett használjuk, akkor csak sütőipari célokra is alkalmas terméket használjunk.

Amikor a kikeményedést szárítással gyorsítjuk, azaz pl. betesszük a sütőbe a nem megfelelő anyagból készített szilikon mérgező anyagokat bocsáthat ki, bár a szilikonok többnyire teljesen ártalmatlanok.

Kivétel a kondenzációs szilikonok között fordul elő. Ezeknél előfordulhat, hogy magas hő hatására ártalmas anyagok párolognak ki belőle.

• A sablon keménysége mindig a mintázandó anyag tulajdonságaitól függ.

Ha túl puha, lágy, akkor nem fogjuk tudni a viszonylag kemény masszát könnyedén belenyomkodni és eldolgozni a sablonon.

Plasztikus anyagok, mint gyurmák csak akkor adják vissza a mintát megfeelő részletességgel, ha a sablon legalább közepes, de inkább a kemény szilikonból készül.

• Jól kenhető gesso vagy folyékony gyanták használatakor pedig azt kell megfontolni, hogy a kikeményedés után könnyen tudjuk a sablonból eltávolítani.

Erre pedig inkább puha, de lehfeljebb közepes keménységű sablont használjunk.

A cukorcsipke készítésről egy nagyon jó leírást recepttel itt találunk.